A Berlini Érsekség Gyermekvédelmi Központjának segédanyagát osztjuk meg ebben a kiadványban. Szeretnénk ennek a füzetnek a fordításával és közzétételével is segíteni a szakmai párbeszédet a magyar egyházi intézmények gyermekvédelmi tevékenységéről. A német nyelvű jezsuita iskolahálózattal együttműködve úgy láttuk, hogy az ott megszülető tapasztalatok megosztása gazdagíthatja a témában eddig megszerzett tudásunkat, kérdéseket vethet fel gyakorlatainkkal kapcsolatban és segíthet a bántalmazás jelenségének mélyebb megértésében is.
Fontosnak tartjuk, hogy a kiadvány gondolkodásra, együttműködésre hív. Nem agresszív szabályokat mond, de az irányelveihez nagyon konkrét példákat és ajánlásokat hoz. Nagyon egyértelmű irányokat képvisel, de nem ragad le a jognál, hanem arra ad ötleteket, hogy tudunk mindenkit(!) bevonva létrehozni egy saját intézményi koncepciót a gyermekvédelemről. Nem egyszerűsíti le a gyerekvédelmet „nem szabadokra” és tiltásokra, hanem iránymutatásokat ad, hogy biztonságosan haladjunk előre egy megkezdett úton. Az iránymutatások olykor határozott tiltások, de rámutat a kiadvány az intézményi eltérésekre és kalkulál az emberek egyéni sajátosságaival is.
Nem csak ajánlásként adja elénk, hogy vonjuk be a diákokat és a kollégákat is az intézményi koncepció kidolgozásába, hanem nagyon konkrét és nagyon gyakorlatias foglalkozásokat, tevékenységeket is ajánl. Az intézmény minden sötét zugába bepillantás valóságosan és átvitt értelemben megtörténhet az itt kínált módszerekkel, és ez a szembenézés, saját gyakorlataink, megszokott környezetünk áttekintése teheti biztonságosabbá a működést. Azt az tapasztalatot látjuk itt, hogy az intézménynek saját gyermekvédelmi koncepciójának kidolgozása önmagában is gyógyító lehet.
